[Epoch Times, 2021. november 4.](Interjúk és jelentések az Epoch Times újságíróitól, Luo Ya és Long Tengyun) December 1-jétől 32 ország, köztük az Európai Unió, Nagy-Britannia és Kanada hivatalosan is lemondta Kínára vonatkozó GSP-kezelését. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ennek az az oka, hogy a Nyugat szembeszáll a KKP tisztességtelen kereskedelmével, ugyanakkor ez Kína gazdaságát is befelé irányuló átalakuláson és a járvány miatti nyomásnövekedésen fogja át.
A Kínai Kommunista Párt Általános Vámigazgatási Hivatala október 28-án közleményt adott ki, amelyben kijelenti, hogy 2021. december 1-je óta 32 ország, köztük az Európai Unió, Nagy-Britannia és Kanada nem ad tovább Kína GSP tarifális preferenciáit, és a vámhatóság hosszabb ideig állítanak ki GSP származási bizonyítványt. (A forma). A Kínai Kommunista Párt hivatalosan kijelentette, hogy a több országra kiterjedő GSP „átlépése” azt bizonyítja, hogy a kínai termékek bizonyos fokú versenyképességgel rendelkeznek.
Az általános preferenciarendszer (Generalized System of Preferences, rövidítve GSP) a fejlett országok (kedvezményezett országok) által a nemzetközi kereskedelemben a fejlődő országoknak (kedvezményezett országoknak) nyújtott legnagyobb kedvezményes adókulcson alapuló, kedvezőbb vámcsökkentés.
32 ország szakértői lemondják a kínai befogadó kezelést: magától értetődő
Lin Xiangkai, a Tajvani Nemzeti Egyetem Közgazdasági Tanszékének professzora ezt természetesnek vette: „Először is, a KKP az évek során egy nagyhatalom felemelkedésével büszkélkedhet. Ezért Kína ipari és gazdasági ereje miatt a Nyugatnak többé nem kell MFN státuszt adnia. Ráadásul a kínai termékek már kellően versenyképesek. , Nem mintha az elején védelemre lenne szüksége.”
„A második az, hogy a KKP nem járult hozzá az emberi jogokhoz és a szabadsághoz. A KKP lerombolja a munkajogokat és az emberi jogokat, beleértve az emberi jogokat Hszincsiangban.” Úgy véli, hogy a KKP szigorúan ellenőrzi a kínai társadalmat, és Kínának nincsenek emberi jogai és szabadságai; a nemzetközi kereskedelmi egyezmények pedig mindent. Az emberi jogok, a munka és a környezet védelme érdekében ezek a különböző országok által alkalmazott szabványok közvetlenül befolyásolják az áruk előállítási költségeit.
Lin Xiangkai hozzátette: "A KKP sem járul hozzá a környezetvédelemhez, mert a környezet védelme növeli a termelési költségeket, így Kína alacsony költsége az emberi jogok és a környezet rovására megy."
Úgy véli, hogy a nyugati országok figyelmeztetik a KKP-t az inkluzív bánásmód eltörlésével: „Ez egy eszköz arra, hogy elmondja a KKP-nak, hogy amit ön tett, az aláásta a világkereskedelem tisztességességét.”
Hua Jiazheng, a Tajvani Gazdaságkutató Intézet Második Kutatóintézetének igazgatóhelyettese elmondta: „Az ezen országok által elfogadott politikák a tisztességes kereskedelem elvén alapulnak.
Elmondta, hogy eleinte a Nyugat preferenciális elbánásban részesítette Kínát, hogy elvárja a KKP-tól, hogy a gazdasági fejlődés után betartsa a tisztességes versenyt a nemzetközi kereskedelemben. Most kiderült, hogy a KKP továbbra is tisztességtelen kereskedelmet folytat, például támogatásokat; a járvánnyal párosulva a világ fokozta a KKP-val szembeni ellenállását. Bizalom: „Így minden ország elkezdett nagyobb figyelmet fordítani a kölcsönös bizalomra, a megbízható kereskedelmi partnerekre és a megbízható ellátási láncokra. Ezért van ilyen politikai promóció.”
Wu Jialong tajvani általános közgazdász őszintén kijelentette: „Az a célja, hogy visszatartsa a KKP-t.” Azt mondta, hogy mostanra bebizonyosodott, hogy a KKP-nak nincs módja olyan kérdések megoldására, mint a kereskedelmi tárgyalások, a kereskedelmi egyensúlyhiány és az éghajlat. – Nincs mód a beszélgetésre, és nincs háború, akkor vegyél körül.
Az Egyesült Államok 1998-ban a legnagyobb kedvezményes elbánást állandó, normál kereskedelmi kapcsolatokra nevezte át, és minden országra alkalmazta, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. 2018-ban az Egyesült Államok kormánya hosszú távú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a szellemi tulajdonjogok ellopásával vádolta meg a KKP-t, és vámokat vetett ki az importált kínai árukra. A KKP ezt követően megtorolta az Egyesült Államokat. Mindkét fél legnagyobb kedvezményes elbánása megszakadt.
A Kínai Kommunista Párt vámadatai szerint az általános preferenciarendszer 1978-as bevezetése óta 40 ország adott Kínának a GSP tarifális preferenciáit; jelenleg csak Norvégia, Új-Zéland és Ausztrália biztosítják Kína általános preferenciarendszerét.
Elemzés: az általános preferenciarendszer törlésének hatása a kínai gazdaságra
Ami az általános preferenciarendszer eltörlésének a kínai gazdaságra gyakorolt hatását illeti, Lin Xiangkai nem gondolja, hogy ez nagy hatással lesz. "Valójában nem lesz nagy hatása, csak kevesebb pénzt keres."
Úgy véli, hogy Kína gazdaságának jövője múlhat az átalakulás eredményein. „A múltban a KKP is mindig a belföldi kereslet alakulásáról beszélt, nem az exportról, mivel Kína gazdasága nagy és népes.” „Kína gazdasága az export-orientáltról a belső kereslet-orientálttá vált. Ha az átalakítás sebessége nem elég gyors, akkor természetesen ez hatással lesz; Ha az átalakulás sikeres lesz, akkor a kínai gazdaság átlépheti ezt a korlátot.”
Hua Jiazheng is úgy véli, hogy „nem valószínű, hogy Kína gazdasága rövid távon összeomlik”. Elmondta, hogy a KKP azt reméli, hogy a gazdaság lágy landolást hajt végre, ezért bővíti a belföldi keresletet és a belső keringést. Az elmúlt néhány évben az export hozzájárult Kína gazdasági növekedéséhez. Kína hozzájárulása egyre alacsonyabb; most kétciklusú és belföldi keresleti piacokat javasolnak a gazdasági növekedés támogatására.
Wu Jialong pedig úgy véli, hogy a kulcs a járványban rejlik. „Kína gazdaságát rövid távon nem érinti. A járvány okozta átutalási megbízás hatása miatt a külföldi termelési tevékenységek átkerülnek Kínába, így a kínai export jól teljesít, és az átutalási megbízás hatása sem fog olyan gyorsan elhalványulni.”
Ezt elemezte: „A járvány normalizálódása Kína gazdaságának és exportjának támogatása érdekében valójában nagyon furcsa jelenség. Ezért a CCP folytathatja a vírus kibocsátását, aminek következtében a járvány hullámról hullámra folytatódik, így az európai és amerikai országok nem tudják visszaállítani a normális termelést. .”
A globális ipari láncot „szinicitották” a járvány utáni korszakban?
A kínai-amerikai kereskedelmi háború elindította a globális ipari lánc szerkezetátalakítási hullámát. Hua Jiazheng elemezte a kínai globális ipari lánc felépítését is. Úgy véli, „az ipari lánc nem azt jelenti, hogy ki lehet vonni, amikor kivonják. A vállalkozások helyzete is eltérő a különböző országokban.”
Hua Jiazheng elmondta, hogy a tajvani üzletemberek, akik régóta a szárazföldön tartózkodnak, visszavihetnek néhány új befektetést Tajvanra, vagy más országokba helyezhetik őket, de Kínát nem fogják kiirtani.
Megfigyelte, hogy ugyanez igaz a japán cégekre is. "A japán kormány hozott néhány kedvezményes intézkedést, hogy ösztönözze a vállalatokat a visszatérésre, de nem sokan vonultak ki Kínából." Hua Jiazheng kifejtette: „mivel az ellátási lánc feljebb és későbbi gyártókat foglal magában, a helyi személyzet, a strukturális koordináció stb. nem jelenti azt, hogy azonnal találhat helyette.” "Minél többet fektet be, és minél tovább tart, annál nehezebb lesz távoznia."
Felelős szerkesztő: Ye Ziming#
Feladás időpontja: 2021. december 02